Kik vagyunk?
A HungaroHazel Zrt. alapítói és munkatársai Zala megyében dolgozó, de rendkívül széles nemzetközi mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező szakemberek, akiknek célja, hogy új mezőgazdasági beruházási lehetőségek biztosításán és innovatív fejlesztések megvalósításán keresztül a 21. század kihívásainak megfelelően alakítsák át a magyar vidéket.
A HungaroHazel Zrt. elsődleges célja, hogy 2030-ig Délnyugat-Magyarországon több ezer hektáron telepítsen integrált mogyoró termelő ültetvényeket és támogassa a gazdákat az ültetvények ökológiai és gazdasági képességének kihasználásában.
1. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a legértékesebb természeti kincseink (talaj, víz, levegő, biodiverzitás) minőségének megőrzésére
2. Csökkenő kockázat és ráfordításigény mellett növelniük kell a mezőgazdaságból élők bevételeit
3. A fogyasztóknak pedig egészségesebb, értékesebb élelmiszereket kell biztosítaniuk.
Az ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt előnyös új mezőgazdasági termelési rendszerek kialakítása nem egyszerű feladat, mivel minden tájegységnek más-más adottságai és szükségletei vannak, amihez az új rendszereknek alkalmazkodniuk kell. Szakembereink közel egy évtizede készítenek terveket és tanulmányokat a Délnyugat-Magyarországon bevezethető új termékekről és termelési rendszerekről, melyeket két fő csoportra osztanak:
1. A kisebb hatású, kevésbé drasztikus, de gyorsan bevezethető, kevés innovációt igénylő
2. A hosszabb távú, drasztikus változásokat ígérő, de rengeteg alkalmazott kutatást és előkészítést igénylő
Ökológiai szempontból a mogyoró egy rendkívül különleges cserje. Virágai egyivarúak, de egylakiak, azaz minden egyes mogyoró bokor hím és nőivarú virágokat is nevel, ezek azonban mind térben, mind időben, mind külalakban jól elkülönülnek egymástól. A hímivarú virágok kettesével-négyesével lógó barkákba tömörülnek (egy barkán belül 250 virág is kialakulhat) és minden más hazai növénynél korábban nyílnak - az első barkák már január végén kifejlődnek és március végéig termelik virágporukat. A virágport a szél szállítja a nőivarú virágokra, melyek rendkívül aprók, szabad szemmel alig láthatók, csak a rügyek csúcsából kiálló piros bibék árulkodnak jelenlétükről.
Beporzás után a nőivarú virág nyugalmi állapotban marad, a tényleges megtermékenyülés csak júniusban történik meg. Ezt követően a rojtos, leveles kupacsokban ülő makkok (általában 1-4 darab) rendkívül gyors fejlődésnek indulnak, augusztus végére, szeptember elejére beérnek, szüretelhető állapotba kerülnek. Ezek a különleges ökológiai tulajdonságok a legutolsó jégkorszak végén alakultak ki a mogyorón, melyek segítségével a hideg időjárás és a beporzó rovarok hiánya ellenére az elsők közt tudta benépesíteni a visszahúzódó jég alól felszabadult élőhelyeket. Nem véletlen, hogy 8-10 ezer évvel ezelőtt az európai emberi közösségek táplálkozásában rendkívül nagy szerepet játszott a mogyoró, melyről számtalan régészeti lelet tanúskodik.
A mogyoró egy lassan növekvő cserje, legkorábban az ültetés utáni negyedik évben fordul termőre, teljes termőképességét azonban csak a 8-10. év közt éri el. Cserében rendkívül hosszú életű, megfelelő ápolás és megújító metszések mellett 80 évig is termesztésben tartható.
A mogyoróról hazánkban két tévhit is széles körben elterjedt az elmúlt évtizedekben, melyek ráadásul ellent is mondanak egymásnak. Mezőgazdasági körökben gyakran hallani, hogy ültetvényes rendszerben a mogyoró termesztése nem lehetséges Magyarországon, mert túl északra vagyunk ahhoz, hogy sikeres terméseredményeket lehessen elérni. Ezzel egyidőben mindenki tudni véli, hogy a mogyoró egy igénytelen növény, bárhova ledughatunk egy mogyoróvesszőt, és az meg fog eredni, sőt bármikor tövig visszametszhetjük, újra ki fog hajtani, szinte kipusztíthatatlan. A valóságban azonban mindkét megállapításnak éppen az ellenkezője igaz. Délnyugat-Magyarország jelenlegi éghajlata tökéletesen alkalmas a mogyoró ültetvényes termesztésére. Az ültetvények kialakítása azonban rendkívül nagy gyakorlatot és szaktudást igényel, mert a mogyoró kimondottan igényes a talajviszonyokra, a tájolásra, a vízellátottságra. Délnyugat-Magyarország szinte minden talajtípusa alkalmas a mogyoró valamelyik kereskedelmi fajtájának a telepítéséhez, de a fajtaválasztás, a tájolás, a térállás és a szükséges infrastruktúra megtervezése komoly szakmai feladat, melyet csak sok éves nemzetközi tapasztalat birtokában szabad elvégezni.