Korán reggel kialvatlanul és eltökélten indultunk, hogy meglátogassuk a festői környezetben fellelhető orahovicai horvát mogyoró ültetvényt, hogy egy alapos terület bejárás és szimpózium keretében megismerhessük ennek a méltatlanul elhanyagolt növény minden szükségét, és a sikeres termesztéshez elengedhetetlen ismereteket.

 

Egy alapos ismertető után megszemlélhettük a gépállományt, ami az élőmunka igény kiváltandó, a precizitás és hatékonyság felé tereli az összes mezőgazdasági vállalkozást. Talán nem is kell hangsúlyozni mennyire alapköve az ültetvény telepítésének és ápolásának a fenntarthatóság eszméinek megfelelő helyes talajelőkészítés, a talajra ható meliorációs törekvések. És minderre elég a megszokott szántóföldi növény kultúrákban is kiválóan alkalmazható mezőgazdasági gépek. Egyedül a gépi betakarítás igényel speciális eszközt, de ez pusztán egy beruházási döntés, hogy a gazda gyorsan akar nagy mennyiséget betakarítani, vagy a vidékfejlesztés, a helyiek megsegítésének szellemében élőmunkát használ erre a folyamatra.

Ezután következett a legizgalmasabb és legtanulságosabb rész, az ültetvénybejárás. Megszemlélhettük a különböző fajták, különböző termelési módszerek különböző életkorú képviselőit. Megcsodálhattunk olasz és horvát fajtákat, mint a Tonda di Giffone, Tonda Gentile Romana, Rimski, Istarski duguljasti, amelyből az utóbbi kettő dominált. A fő különbség a termés formájában, méretében, illetve kupacsvállóságában figyelhető meg.

A két fő termesztési típus igazából már-már szóra sem érdemes. Pusztán arról van szó, hogy hogyan alakítjuk ki a növény formáját, amit vagy bokornak meghagyunk, vagy mint egy gyümölcsfát egy erős szárral alakítunk ki.

A leglátványosabb és legmeghökkentőbb különbség az első öt év fejlődése. Hogy mennyire gyorsan képes megnőni, és termőre fordulni. Az első éves palánták szinte törékenységéből miként fejlődött több ágas két-három éves növényekké, és milyen volt az első jelentősebb termést adó öt éves bokor közötti látványos átmenet. Ám az igazi meglepetés a negyven éves mogyoró erdő volt, ami még ennyi idő után is teljes termő állapotban él, és növeli a friss hajtásait.
Az, hogy mennyire nyűgözött le minket agrármérnököket, hogy ebben is van potenciál és érdemes lenne vele foglalkozni, talán nem is fejezi ki jobban, hogy hazafelé már mind terveztük a saját mogyorósunk részleteit.

Írta: Alvégi György